Termesztés technológiai javaslatok

A hónapos retek termesztéséhez kulcskérdés a meg- felelő fajta; ezen kívül meghatározó jelentőségű a talajtípus, valamint a szakszerű tápanyag- és vízellátás.

• Talajigény, talajelőkészítés

• Vetés

• Főbb ápolási munkák, növényvédelem

• Tápanyagigény

• Betakarítás, áruelőkészítés

• Termesztési kockázatok

A termesztés előtt a talajt érdemes szerves anyaggal gazdagon ellátni az optimális talajszerkezet eléréséhez. Ez a retek tápanyag-felvételét, ezzel növekedési sebességét is jelentősen befolyásolja. A termesztésben több egymást követő kultúra esetében a hónapos retek előnövényként javasolt a talajuntság elkerülésének érdekében.

A vetési mélység 0,5-1 cm. Ennek pontossága elsősorban a retek gumójának végleges alakját befolyásolja, és kihat a csírázás egyöntetűségére is. A vetőágy esetében ugyancsak fontos, hogy megfelelő nedvességű talajba történjen a vetés, ezzel is segítve a kelés egyöntetűségét. Mély vetésnél a retek jó eséllyel vastagodott főgyökeret, csúcsos gumót nevel.

A vetési sűrűség kapcsán a téli időszakban a megfelelő fényellátás, a nyáriban pedig az önárnyékolás szabályozza a sor és tőtávolságokat. A betakarítani kívánt retek mérete szintén lényegesen befolyásolja mindezt. Mivel a retek gépi és kézi felszedése is lehetséges, ez tovább alakíthatja a vetési sűrűséget. Kézi felszedésnél nagy mérteben (40mm+) 7-11 cm x 6-8 cm, míg kis méretben való felszedésnél (20-30 mm) 5-11 cm x 2,5-8 cm térállással dolgozhatunk.

A vetési sűrűséget a betakarításra tervezett méret is jelentősen befolyásolja. A retket évente maximum kétszer, a vetésforgó részeként pedig 4-5 évente javasolt ugyanarra a területre vetni. Ennél nagyobb gyakoriság tala- juntságot, a kórokozók és kártevők túlzott felszaporodását eredményezheti.
Mivel rövid kultúráról van szó, lényeges a vetések szakaszolása. Ez a vetések időben történő eltolásával vagy a fajtaválasztással, esetleg a kettő kombinációjával jól kivitelezhető.

A gumófejlődés beindulását követően, a hő- és fényviszonyok függvényében ez a mennyiség alkalmanként 20 mm-re is emelkedhet, kötött talajokon ritkább, homoktalajokon sűrűbb ismétlésekkel. Nem megfelelő vízellátás esetén több jelentős probléma is előfordulhat. Ilyenek a rossz csírázás, deformált gumóalak, „szőrös” főgyökér, gyűrűsödés, pudvásodás, de akár a lomb sérülése is.

Gyomírtáshoz a jelentősen korlátozott vegyszerpaletta miatt egyre gyakrabban a gyomperzselőket alkalmazzák. Az új fajták termesztése a kórokozók elleni védelemben is komoly előnyt jelent. Ezzel együtt megelőző növényvédelmi kezeléseket mindenképp érdemes beiktatni a technológiába (levél- és gumó peronoszpóra, albugo-fehérrozsda ellen). A rovarkártevők közül elsősorban a földibolha kifejlett egyedeinek (Phyllotreta sp.), és a reteklégy, vagy tavaszi káposztalégy nyűvek (Phorbia brassicae) gazdasági károkozása a jelentős. A földibolha ellen kontakt rovarölőszerekkel, vagy nagy gyakorisággal kijuttatott rövid, hűtő öntözésekkel tudunk elsősorban védekezni. A káposztalégy ellen a retektermelő kertészeknek nincs sok mozgásterük.
Leggyakrabban a rovarhálóval történő védekezés kerül előtérbe, míg kora tavasszal fátyolfóliás takarást alkalmazhatunk, csaknem a szedés kezdetéig.

Alaptrágya mennyiségként a hónapos retek igényét hektáronként 100-120 kg N, 20 kg P, 100 kg K, valamint 10 kg Mg és 20 kg Ca tiszta hatóanyag fedezi, talajminőségtől függetlenül.
Lombtrágyaként legfeljebb további 50 kg/ha N hatóanyag alkalmazható, amennyiben homoktalajon történik a termesztés. A retek jellegzetes ízét a hektáronkénti 30-50 kg kén segíti kialakítani.

A túlzott nitrogén mennyiség alacsony kálium ellátottság mellett viszont jelentősen rontja a gumó minőségét, elsősorban színét, belső állagát, eltarthatóságát. Nagyobb méretekben való betakarítás esetén viszont a kálium és nitrogén további kijuttatása lehet indokolt vízoldható formában. Végső megoldásként, főleg a rendkívül laza homoktalajokon, vízoldható műtrágyákkal is kivitelezhető a teljes termesztés, ebben az esetben a foszfor teljes mennyiségét, valamint a kálium felét juttatjuk ki alaptrágyaként.

Ezt követően kálium-nitráttal és kalcium -nitráttal tápoldatozzuk az állományt a talajminőségnek és az állomány korának megfelelő mértékben, akár naponta többször is, maximum 2-3 ezrelékes oldattal. Igény szerint lombtrágyaként magnézium tartalmú készítményeket is alkalmazhatunk. Amennyiben a talaj a retek számára optimális pH értékek közt mozog, a növények számára a kalcium elérhető formában lesz jelen. A mikroelem trágyázás nem szükségszerű.

A hazai áruházláncok kiemelt figyelmet fordítanak a minőségre, a hulladék mennyiségének csökkentésére és a termékpaletta fenntarthatóságára, ezért egyre gyakrabban találkozhatunk lomb nélküli, gumóként értékesített áruval. Ugyanakkor a lombbal értékesített csomózott hónapos retek leveleiből kiváló saláta vagy pesto készíthető, így ezek szermaradvány-értékeire is egyre fokozottabban figyelnek a minőségellenőrzés során.

Miután megtörtént a betakarítás, rendkívül fontos, hogy a termék mihamarabb lehűtésre kerüljön. Ezzel ugyanis megállítható a vízveszteség, a fonnyadás. Sokkoló hűtők, vákuumhűtők egyaránt kiválóan alkalmasak erre a célra. A mosáshoz használt víz hőmérsékletének csökkentése szintén gyorsítja a hűtési folyamatot. Lényeges, hogy a hűtési lánc a termék étkezésre való előkészítéséig lehetőség szerint folyamatosan fennmaradjon.
A hazai áruházláncok komoly figyelmet szentelnek a minőségnek, a hulladék menynyiség csökkentésének

• Száraz vetőágy – hiányos kelés léphet fel

• Nem megfelelő öntözés, kiszárítás – rövid lomb, deformált gumó, vastag farkinca, pudvás gumó

• Túlöntözés – a kelést követő 9-14. nap között (akár hirtelen nagy mennyiségű csapadék) a gazdasági érettség állapotában a gumók kirepedését okozhatja

• Tápanyag hiány - K-hiány a gumó színeződésében okozhat gondot. N-hiány főleg a forró időjárásnál rövid, néha túl rövid lombot eredményez

• Gyomírtó szer maradvány a talajban – kifehéredő levelek, esetleg csak levéllemezek, idővel a növények ezt fajtától függően képesek kinőni.

• Túl sűrű vetés – lassabb gumófejlődés, esetleges deformációk az egymáshoz túl közel található gumók miatt

• Túl ritka vetés – felgyomosodás, kiülő gumók UV sugárzás általi perzselődése naposabb idő esetén, elterülő lomb

• Lyukas fátyolfólia – jelentős reteklégy/káposztalégy kártétel

• Stressz – hő-, tápanyag, vagy egyéb biotikus és abiotikus stressz hatására a farkinca túl sok hajszálgyökeret nevel

• Téli időszakra javasolt fajta használata nyáron – megnyúlt gumóalak, túl rövid lomb

• Nyári időszakra javasolt fajta használata télen – kései gumónövekedés, erősebb lomb, főleg vegetatív fejlődés.